Product Stories

Our Story

20/06/2019 10:41
Tamás Varga

Bemutatkozásunk, 

avagy, hogy is lett az OOPS Creative Agency

Egy átlagos nap átlagos reggelén támadt egy ötletem. Egy olyan gondolat volt, amitől szaporábban vettem a levegőt, gyorsabban vert a szívem. Tudtam, hogy ha megvalósítanám megváltozna az életem. Aztán eltelt pár nap. Elszaladt néhány hónap, majd több év. Közben pedig továbbra is ezt a bekezdést próbálom befejezni.

Csak idővel tudatosult bennem igazán egy meg nem nevezett, nagy gondolkodó szerteágazó elmélkedésének ötletekkel kapcsolatos mondata:

“Egy jó ötlettel a legrosszabb ami történhet, ha nem valósul meg.”

Tovább folytatódik a sztori!

Lehet kifogásokat találni, de végső soron mindenki a saját szerencséjének a fémipari szakmunkása. Innen jöhetne a kiteljesedés, de még ekkor sem történt semmi. Egyszer talán a bevezető sok like-ot kap, felírva egy tengerparti naplementés, ódon halászcsónakos, sirályos insta képen.

Igazából, mint a legjobb sztorik, ez is a kocsmával kezdődött. Mondjuk szó szerint, amikor megvalósítottam majdnem minden fiú / férfi álmát. Nyitottam egy kocsmát, nem is akármilyet. Monoszkóp Kultúrbisztró és Művészeti Galéria néven jelenleg is működik. (facebook.com/Monoszkop instagram.com/monoszkop_kulturbsiztro)

Aztán telt, múlt az idő és azt a bizonyos Eredetes pörgettyűt egy Ausztráliában élő barátom piszkálta meg, mikor sorozatosan bombáztam különböző kreatív ötleteimmel.

– Csinálj egy Creative Agency-t! – mondta. Oké, oké, hajtogattam magamban, de fogalmam sem volt arról, hogy mi az. “Talán ez egy nagy üzleti halmaz, ami a kreatív ötleteimet befogadja” -gondoltam. Szóval tervezhetek kocsmát, éttermet, lakást, üzletet az újragondolt bútorokkal, kiegészítőkkel? Foroghatnak a reklámfilmjeim, dúdolhatjuk a menedzselt zenekarok zenéit, feltalálhatjuk a mindent járó malmocskát, horgolhatunk kis terítőt a tévére? Végül is igen!

Hosszas tervezés, gondolkodás, halogatás, lelkesedés, elkeseredés és újra lelkesedés után sem történt semmi. Pedig rengeteg ötletem volt, de úgy éreztem, hogy elakadtam. Hagytam ülepedni a dolgot a hosszúlépéses pohárban.

Később egyre inkább körvonalazódott bennem, hogy melyik területtel keltsem életre a vállalkozást. A design vonal az első, amiben már egész jártas vagyok. A kisebb próbálkozások közben aztán azon kaptam magam, hogy már nem egyedül akarom csinálni. Már csak a nagy áttörés hiányzott.

Ekkor került képbe Marci gépészmérnök és kreatív mindenes, meg az elveszett tokmánykulcs legendája. Ez is egy igencsak izgalmas történet, de a későbbiekre hagyom.

Szóval kanyarodjunk is vissza a kocsmába pár fröccs erejéig. Ugyanis Marci egyetemi tanulmányai alatt sokat (mulatozott) dolgozott a helyen. Szalonspicces állapotok közepette pedig sokszor beindult a közös ötletelés, hogy mire használjuk elménk termőföldjén aratott ötletbálákat. Nagyjából ennyiben is maradt a dolog. Majd. Ez volt akkor a szlogen. Talán a másnapos fejfájás némán hangos kongásából szűrődtek ki halvány emlékek beszélgetéseink tartalmáról. Ezen alkalmak egy ideig a feledés homályába merülve enyésztek el.

Ám egy csendesnek induló nappalon, mint a szerelembe eső macskák dallamos nászdala, egy nem várt dolog törte meg a csendet. F. Márton, a fent említett környékbeli lakos vette fel velem a kapcsolatot telekommunikációs eszközön, röviden mobilon.

Mint bármelyik Diamond, azonnal rátért a lényegre.

-Cső Tomi! Beszállnék!
-“Hoppá” – mondtam. Innentől pedig már történelem…

…először csak pár terméket gyártottunk, vagy újítottunk fel. Szinte hobbi szinten dolgoztunk Marcival, délutánonként a “rendes” munkánk után. Farigcsáltunk, csiszoltunk, eszkábáltunk, mindezt géppark nélkül, kézzel. Az elkészült cuccokat telefonnal fotóztuk, szétinstáztuk mindenféle gagyi filterrel. Próbaként az Etsy-re felpakoltunk mindent amink csak elkészült. Aztán vártunk..nem is kellett sokáig.

Az első igazi vásárlónk Los Angelesből kattintott a megveszem gombra, a második pedig Ausztirából rendelt. Mondanom sem kell, hogy hatalmas izgalom és fejetlenség is volt a  nem létező rendszerünkben. Azt sem tudtuk, hogy mibe csomagoljunk, milyen futárszolgálattal postázzuk a termékeket. Maradt a régi újság és használt doboz kombó, amit lehet, hogy megtartunk, mert környezetbarát és illik is a cuccokhoz.

Már nincs sok hátra, kitartást. Innentől pontokba szedem:

– Az eladások annyira belelkesítettek, hogy megalapítottam az OOPS Creative Agency-t. (facebook.com/oops.creativeagency  instagram.com/oops.creativeagency)

  • Bővítettem a tevékenységi köröket a meglévő KFT-ben, ami alatt a kocsmám is fut.
  • Kerestem egy dekorost, aki elkészítette a logót, egy-két hasznos cuccot a megjelenéshez
  • Kerestünk egy rendes fotóst, aki már profi képekkel lát el minket.
  • Készítettünk egy facebook oldalt (feljebb pár sorral, ha az előbb elfelejtettetek volna rákattintani)
  • Bővítettük a nem létező gépparkukat, felkerestünk szakembereket, akik a komolyabb melókban segítséggel, tanáccsal láttak el minket.
  • Olvassuk a minner.hu-t, nézzük a videós oktatásokat a MinnerAkadémián, a Kisvállalati Marketing Bibliát forgatjuk Wolf Gábortól és gyakoroljuk a marketinget.

Közben még mindig van saját “rendes” munkánk. Viszont elkészült a webshopunk és ma már kb. 100 egyedi design bútor, lámpa és egyéb kiegészítő szerepel a kínálatunkban. ( www.oopscreativeagency.com )

Nemrég elkezdtünk blogot írni, szinte minden termékünknek megírjuk a sztoriját, amit a fent említett platformon láthattok. Olvassátok, szeressétek, heti rendszerességgel érkeznek az új történetek! Ha fontos nektek is a környezetvédelem, az egyedi stílus és megjelenés, a móka és kacagás, akkor ajánljatok minket másoknak is, vásároljatok ti is!

Kövessetek minket facebookon, instán, éjjel az utcán!

OOPS Creative Agency

WebShop System